A stressz és a szorongás enyhítése természetes módszerekkel

A stressz és szorongás bármelyikünk életét megkeseríthetik, és nem csak időszakos egészségügyi panaszokat, hanem akár krónikus betegségek kialakulását is eredményezhetik. A stressz és a szorongás megelőzése, illetve hatékony enyhítése kulcsfontosságú mind mentális, mind pedig testi egészségünk hosszú távú megőrzésének érdekében. A következőkben olyan természetes módszereket veszünk szemügyre, melyek nem csak a stressz és a szorongás elkerülésében, hanem azok kezelésében is segítségünkre lehetnek.

A megfelelő alvás alapvető fontosságú

Életünk körülbelül egyharmadát alvással töltjük. Ez nem csoda, hiszen az alvásra a szervezetnek kiemelkedő szüksége van megannyi létfontosságú biológiai folyamat lebonyolításához. Az alvás többek között elengedhetetlen egyes méreganyagok eltávolításához, az immunrendszer optimális működéséhez, illetve a hormonális egyensúly fenntartásához és a mentális egészség megőrzéséhez is. 

Az alvással töltött értékes órákból ezért nem érdemes lefaragni, hiszen a nem megfelelő minőségű és mennyiségű alvás memóriazavarokat és tanulási problémákat, érzelmi és hangulati rendellenességeket, valamint akár komolyabb pszichiátriai panaszokat is okozhat. A zavartalan, nyugodt alvás nem csak a stressz és a szorongás megelőzéséhez kulcsfontosságú, hanem azok kezelésében is alapvető szerepe van.

Az ébren töltött órák minősége  

Figyeljünk oda, hogy az ébren töltött órák során időt szánjuk olyan stresszoldó és szorongást csillapító tevékenységekre, mint például a légzőgyakorlatok, a meditáció, a jóga, a naplóírás, vagy akár egyes művészeti tevékenységek. Sokan érezzük azt, hogy többet és jobban kell teljesítenünk, produktívabbnak kell lennünk, és párhuzamosan akár több feladat elvégzésére kell koncentrálnunk, hiszen a munkánk, a szociális életünk vagy a családi kötelességeink úgy kívánják. 

Fontos azonban, hogy felismerjük, hogy mikor van itt az ideje, hogy lelassítsunk, és a nap során néhány percet nyugalomban töltsünk. Tegyünk rendet mind a környezetünkben, mind pedig az elménkben. Próbáljuk ki az úgynevezett digitális méregtelenítést a közösségi média kerülésével, a már nem kívánt hírlevelekről való leiratkozással, a nem használt alkalmazások törlésével, és a stresszt vagy szorongást okozó más külső tényezők megszüntetésével, vagy jelentős mérséklésével.

A természetben töltött idő fontossága

A szervezet a napfénynek köszönhetően képes előállítani a D-vitamint, melynek hiánya nem csak a csontokat érintő panaszokkal, hanem számos idegrendszeri és hangulati rendellenességekkel, köztük a stresszre való fokozottabb érzékenységgel és a depresszióval is összefüggésbe hozható. A jelentősen kevesebb napsütötte órával rendelkező hűvösebb hónapokban sokan a D-vitamin étrendi pótlása mellett döntenek, és szívesebben maradnak beltéren. Borúsabb napokon is igyekezzünk legalább egy órát a szabadban tölteni, hiszen klinikai tanulmányok szerint az odakint töltött idő nem csak a D-vitamin előállításának köszönhetően járulhat hozzá a stressz és a szorongás megelőzéséhez és enyhítéséhez. 

A természetben végzett tevékenységeket magában foglaló úgynevezett ökoterápia egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és mindannyiunk számára elérhető akár egyénileg, akár csoportosan. Legyen szó egy rövid sétáról, kirándulásról, vagy akár erdőfürdőről, a természetben töltött idő a kortizol nevű “stresszhormon” csökkentésének, és ezáltal a stressz és a szorongás kezelésének egyik kulcsa.

Gyógyító ételek

A nap során bevitt ételekben, italokban, valamint különböző étrend-kiegészítőkben található természetes és mesterséges vegyületek mind hatással vannak mentális és fizikai jóllétünkre. Tanulmányokkal igazolható, hogy például a cukor, a koffein, illetve a mesterséges adalékanyagok akár a mentális panaszok megjelenéséhez, az öregedési folyamatok felgyorsulásához, illetve a stresszre és a szorongásra való fokozottabb érzékenység kialakulásához is hozzájárulhatnak. 

Igyekezzünk mérsékelni, vagy lehetőleg kerülni az ezeket tartalmazó készítményeket, és a nap során fogyasszunk teljes értékű, tápanyagokban gazdag ételeket. Számos úgynevezett adaptogén ételt és gyógynövényt beiktathatunk étrendünkbe, melyek segítenek szervezetünknek ellenállóbbá válni a stresszel, valamint annak káros hatásaival szemben. Hogy melyeket érdemes kipróbálnunk? A legnépszerűbb és leghatékonyabb adaptogének közé tartoznak például a következők:

Ashwagandha - Az ashwagandha jelentősen csökkentheti a kortizol “stresszhormon” szintjét, ugyanakkor növelheti a szerotonin nevű “boldogsághormon” szintjét az agyban. A szerotonin szerepet játszik a hangulat szabályozásában, és hiánya összefüggésbe hozható a stressz, a szorongás, és akár a depresszió megjelenésével is.

Astragalus - Az astragalus nyugtató hatással bírhat, védelmet nyújthat a fizikai, a mentális és az érzelmi stresszel szemben, illetve enyhítheti a hangulati ingadozásokat és oldhatja a feszültséget is.

Maca - A maca csökkentheti a kortizol szintjét, ezáltal védhet a stressz és a szorongás ellen. A maca emellett a koffeinhez hasonlóan stimulánsként is hat, melynek köszönhetően pozitív hatással lehet a hangulatra, az energiára és az állóképességre is, ám a koffeinre jellemző kellemetlen mellékhatások nélkül.

Schisandra - A schisandra csökkentheti az adrenalin- és a kortizolszintet, növelheti a szerotoninszintet, és képes lehet védeni a stresszel összefüggésbe hozható mellékvese-fáradtság ellen is.

Rózsagyökér - Hatékonyan alkalmazható a stressz, a szorongás, és az álmatlanság enyhítésére, és akár a depresszió tüneteinek csillapítására is.

Kapcsolódó Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK538239/

https://examine.com/summaries/study/z0Arm9/

https://examine.com/outcomes/stress-signs-and-symptoms/

https://examine.com/supplements/ashwagandha/

https://examine.com/supplements/rhodiola-rosea/

https://examine.com/summaries/study/1MWaA9/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5579396/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2568977/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470361/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7068538/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31019479/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6240259/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3768222/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31001682/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4688585/